Engedélyezés

A falusi szállás-szolgáltatás az új, 239/2009. Korm rendelet alapján szálláshely-szolgáltatásnak minősül, ami a kereskedelmi törvényben rögzített, a területileg illetékes jegyzőnél kiváltott üzemeltetési engedéllyel végezhető.
Falusi szálláshelynek minősülhet egy szállás, amennyiben a következők érvényesek rá:

• Nem tartozik kiemelt üdülőkörzethez
• Nem tartozik törzskönyvezett gyógyhelyhez
• 5000 főnél kevesebb állandó, bejelentett lakossal rendelkező településeken található
• 100 fő/km2 népsűrűség alatti területen található
• Úgy alakították ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek
• Legfeljebb 8 szoba, és 16 ágy található benne

A falusi turizmushoz kapcsolódó minden egyéb szolgáltatás is csak úgy végezhető, ha azt a tevékenység helye szerint illetékes jegyzőnek bejelentették. Jellemző további engedélyköteles, vagy bejelentési kötelezettséggel járó tevékenységek:

• Lovas turizmus (14/2008. ÖM rendelet)
• Utazásszervezés, utazásközvetítés (213/1996. Korm. rendelet)
• Idegenvezetés (45/1995. IKM rendelet)
• Vendéglátás, rendezvényszervezés

A korábban alkalmazott napraforgós minősítések az új rendeletben már nincsenek rögzítve, amennyiben egy szolgáltató korábban jogot szerzett azok használatára, 2010. december végéig változás nélkül alkalmazhatja azokat.


Árfeltüntetés

A szolgáltatók az árakat a szolgáltatás helyén kötelesek feltüntetni. Ennek pontos helye azonban jelenleg nincsen megszabva. Praktikus a bejárat után, vagy azon a helyen egyben kiírni a szálláshely árát, ahol az engedélyünket, elérhetőségünket is bemutatjuk.

• Az árakat forintban kötelező kiírni, ám ezzel egyidejűleg feltüntethetjük azokat más pénznemben is (pl.: euro, vagy dollár, stb.).
• Az áraknak a vendég által ténylegesen fizetendő áraknak kell lenniük, vagyis tartalmazniuk kell minden adót és járulékos költséget. Nem megfelelő árfeltüntetés, ha 2000 ÁFA módon tájékoztatjuk az utast az árról.
• A szobák, házak árát meghatározhatjuk fő/éj, vagy szoba/éj, esetleg ház/éj mértékben is.
• Fontos figyelni, hogy ha a honlapunkon, katalógusban, vagy reklámban eltérő árakat adtunk meg, a fogyasztó jogosult a legalacsonyabb áron igénybe venni a szolgáltatást akkor is, ha a honlapon egy 5 évvel korábbi ár szerepel!!!
• Előfordult, hogy egyes szállásadók magasabb szobaárat határoztak meg kártyás, vagy üdülési csekkes fizetés esetén, ez nem szabályszerű.
• Az IFA az egyetlen adó, vagy járulékos költség, ahol eldönthetjük: külön tüntetjük fel, vagy beleépítjük az árba. A kivétel okát az is adja, hogy ennek mértéke a mentességek miatt eltérő lehet személyenként. Fontos azonban, hogy az IFA fizetési kötelezettségét, a mentességet élvező vendégek körét, illetve az IFA pontos összegét ugyanott és ugyanúgy tüntessük fel, ahol a szoba, vagy a ház árát kiírtuk.

Egyéb kötelezettségek

A szálláshelyen az árak mellett az üzemeltető nevét és elérhetőségeit is ki kell írni, célszerű az egészet egy helyen tartani.

A szálláshelyen kötelező vásárlók könyvét tartani. A kötelezettség korábban nem volt előírás, az új jogharmonizáció során vált kötelezettséggé. A vásárlók könyve nyomtatványboltban kapható, a vásárlás után hitelesíttetni kell a település jegyzőjével. A számozott oldalak mindegyik két példányos, az észrevételt/panaszt a vendég bejegyzi, az egyik példányt a bejegyzés után magával viheti. A bejegyzésre vagy a helyszínen a könyvben kell válaszolni, vagy utólag, 30 napon belül kell írásban válaszolni. A hatóság (jegyző, fogyasztóvédelem) ellenőrizheti a válaszadás tényét, így célszerű az utólag adott választ ajánlott levélben feladni, az ajánlószelvényt és a levél másolatát a vásárlók könyvéhez csatolni. A vásárlók könyvének jól látható és a vendégek által elérhető helyen kell lennie.


Szerződés és előleg

Bár a szállásadók többsége nem ír, nem irat formai szempontból megszokott szerződést a vendéggel, jogi szemmel nézve mégis szerződés jön létre a felek között, amikor a szállást megrendelik és igénybe veszik. Célszerű ezért a szállásadónak előre meghatározni az igénybevétel feltételeit.

A feltételeket közzétehetjük a honlapunkon, láthatóvá tehetjük a szálláson, de célszerű azokat minden megrendelés esetén elküldeni, vagy elmondani a vendégnek. A feltételek között fontos, hogy hány fő, hány szobát vesz igénybe, mettől meddig (szálláshelyre érkezés, szállás elhagyása), milyen állatot hozhat magával. Milyen módon fizethet, hogyan adjon előleget, vagy foglalót s milyen mértékűt. Ismertetni kell a lemondás feltételeit, a házirendet is. Fontos figyelni, hogy ne kössünk ki tisztességtelen szerződési feltételeket, mert ezek egyrészt semmisek, másrészt ezek miatt akár pert is indíthatnak ellenünk. Tisztességtelen szerződési feltétel lehet többek között az is, ha baleset esetén előre megtagadjuk a kártérítést, vagy ha tisztességtelen mértékű foglalót kérünk (pl. 50%).

Amennyiben biztosra szeretnénk menni, érdemes előleget, foglalót kérnünk. Az előlegről tudni kell, hogy az visszajár a vendégnek akkor is, ha utolsó nap mondja le a szállást.
A foglaló esetében már más a helyzet: ha a vendég mondja le a szállást, a foglaló nálunk maradhat, azonban dupláját kell visszafizetnünk, ha a megrendelést mi mondjuk vissza. Csak akkor beszélhetünk foglalóról, ha azt írásban kikötöttük, ha ez nem történt meg, előlegről van szó. A foglalónak a tisztességes mértéke 40% alatt van, ennél magasabbat a bíróság csökkenthet a felek egyikének kérésére.
Alkalmazhatunk még kötbért is, amennyiben a vendég túl későn mondja le a szállást. Ennek a mértéke lehet akár 100% is, ha a foglalást későn mondják vissza. Behajtani azonban nyilván nehéz a kötbért, ha nincsen nálunk pénze az utasnak, így javasolt az előleg, vagy a foglaló használata is, a kötbérrel vegyesen.
 

A szállásadó felelőssége: háziállatok és csúszós padló

Fontos tudni, hogy az európai és a hazai bíróságok gyakorlata elég pontosan kijelölte a szállásadók kártérítési felelősségét, amennyiben utasunknak követelése van, mindenképpen tájékozódjunk szakembernél, mielőtt elutasítjuk, vagy teljesítjük kérését.

Nem mindegy, hogy a szállás területén háziállatot, vagy vadállatot tartunk. Előbbi lehet kutya, macska, szárnyas, vagy szarvasmarha, de vadállat a vaddisznó, vagy az őz is. Háziállatok esetében elegendő az állat biztonságos elkerítése, illetve a vendégek figyelmeztetése, amennyiben így benyúlnak a kutya, vagy a liba ketrecébe, s megsérülnek, nem tartozunk felelősséggel. A vadállatok esetében ez nem így van, ha az egyszerű karámban tartott vaddisznó megharapja a vendég kezét, nem mentesülünk a kártérítés alól, ahogyan akkor sem, ha a szabadon mászkáló kutya, vagy macska okoz sérülést.
A szállás területén (telken) álló gépjárművekben keletkezett kár, vagy azok ellopása is a mi felelősségünk, ahogyan az utasok bizonyíthatóan meglévő értéktárgyainak, holmijainak eltűnése is.

A szokásostól eltérő meglepetések (csúszós padló, magas lépcsőfok, sötét, alacsony kamra, stb.) elkerülésére érdemes figyelmeztető feliratot elhelyeznünk, amennyiben ez megtörtént, az utazók sérüléseiért nem kell kártérítést fizetnünk.


Megtévesztő gyakorlatok

A fogyasztóvédelmi hatóság 2008 szeptembere óta jogosult ellenőrizni, hogy a vállalkozók megtévesztik-e a fogyasztókat. Egy becsületes szállásadó fejében ez persze meg sem fordul, a napi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy tévedésből, félreértésből, vagy akár csak az eltérő szerepekből adódóan sok a megtévesztő gyakorlat.

• Megtévesztő, ha megadunk egy árat, majd mást fizettetünk a vendéggel.
• Megtévesztő, ha akciót, játékot hirdetünk, ám a mögött nincsen valós nyeremény, vagy az akció nem valós (sosem alkalmazott árat húzunk át, vagy nem lehet azon az áron a szállást igénybe venni)
• Megtévesztő, ha a szállást bababarátnak hirdetünk, ám a helyszínen csak egy rossz etetőszék van: érdemes pontosan leírni, mit takar a „bababarát”, vagy az „akadálymentesített”, stb. kifejezés.
• Megtévesztő, ha négy napraforgósnak hirdetjük a szállást, ám annak feltételeit nem tartjuk be, vagy nem vagyunk jogosultak használni a minősítést