Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
 Gazdag hagyománya volt egykor a nagyszombati tűzszentelésnek, az új tűz meggyújtásának, amelyhez számos hiedelem is kötődött.   
A új tűz csiholása, a szentelt tűz hazahordása, házról házra való továbbadásának hagyománya, az egykori füstnézés ma már elhomályosult emléke az ősidőkig vezethető vissza. „Az új tűz gyújtás ünnepe volt a nép legboldogabb s legszentebb napja.”- Bartha Kálmán 1895-ben a Pécs Figyelőben megjelent mondában írt erről a feledésbe ment ünnepről: „Újra lobogott a házi tűzhelyen az életadó láng, mely megpuhítja és élvezhetővé teszi a baromhúst s meleget ad a tél fagyasztó szelében. Az új tűz gyújtás után napokig szólott a dal mindenfelé. A vigalom járta mindenütt. Lakomát, pazar vendégséget ült a legszegényebb is…kár, hogy örökre elmúlt.” 
Bálint Sándor gyűjtése alapján; Göcsejben egykor a nagyszombaton égetett keresztfa szenét fehér nyárfa ágával és keserű gombával a szántóföldekre vitték, nagyszombaton szenteltvízzel meghintették. A szentelt szénből három szemet a kemencébe vetettek, hogy ne legyen jégeső. Böhönyén hosszabb, Júdást jelképező fadarabot vetettek a tűzre. A megszentelt parázsból hazavittek, hogy a házról minden olyan veszedelmet elhárítsanak, amit a tűz okozhat nekik.  A szentelt szenet eltették.  Ha a kisgyerek megijedt, egy pohár vízbe beletettek belőle és azzal itatták meg. Lásd még: „Gyógyítók és ráolvasók (487) fejezetben, Dr. Pesti János: Baranyai mondák, hiedelmek és történetek –  Az ördögszántotta hegy című kötetében, Pécs, 2002. Alexandra
„A templomból hozott faszénnel az istálló és az ól ajtaját keresztezik meg a mecseknádasdiak.” Molnár V. József: Kalendárium, 2009
A nagyszombaton megszentelt víznek gonoszt, ördögöt elriasztó hatását, hiedelmét a legendán alapuló „fél, mint az ördög/ördögök a keresztvíztől” – mondás, valamint a Tüzet viszek, lángot viszek …  kezdetű gyerekdalok őrzik.
A húsvét előtti nagytakarításhoz, a házak, gazdasági épületek kimeszeléséhez rendbetételéhez az egészségvédő szokások mellett mágikus hiedelmek is fűződtek – a körülsöpréssel a boszorkányok, kígyók, békák, férgek távol tarthatóak.

  Szokások, hagyományok, köszöntők:
   Jézus siratása, csendes virrasztás a szent sírnál, készülődés a feltámadásra,
 A keresztgyerekek húsvéti megajándékozásának szokása és hagyománya feltehetően korábbi idők jellegzetes nagyszombati vízszentelési, keresztelkedési hagyományaihoz kötődik. 
 Az archaikus határjárást és a nap vallásos szertartását, az esti feltámadási körmenetet, korábban húsvét hajnalán tartották.
  Visszatérnek a harangok is Rómából – vagyis  valamennyi ismét megkondul.

 " Hála légyen az Istennek, föltámadt Krisztus világ megváltója,
  Lelkünk pártfogója!" (részlet) Az imát Nemesszentandráson,  (Zala m.), 1970.dec.1-jén
  Zsidi Károlyné Horváth Mária, 1900. Lickovadamos (Zala m.) adatközlőktől gyűjtötte Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék – archaikus népi imádságok  - 1976 
 gyűjteményében