Nagyhét
A nagyböjt utolsó hete - virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tartó időszak,
Jézus szenvedésének, kereszthalálának és feltámadásának emléknapjai.
Szokások, hagyományok, köszöntők:
A virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tartó időszak a testi, lelki megtisztulás, a házak, porták, gazdasági épületek kitakarításának, rendbetételének ideje volt országszerte.
A kálvária, a stációjárás, a keresztjárás, a dramatizált passió – Krisztus kínszenvedése és halála történetének átélése, a pilátusverés, a nagyheti ájtatosság az ünnepre való lelki felkészülést segítette. A „fájdalmas olvasó” elvégzésére, éneklésre nemcsak a templomban, hanem egyes házaknál jöttek össze a hívek.
Régi szokás szerint virágvasárnap negyven Miatyánkot és Üdvözlégyet mondtak el Krisztus negyvennapos böjtölésének emlékezetére. Nagyhétfőn harminchárom Miatyánkot, Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet annak emlékezetére, hogy életének harmincharmadik esztendejében Jézust tanítványa eladta. Nagykedden, hogy tanítványa harminc ezüstpénzen adta el, harminc Miatyánkot, Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet mondtak. Nagyszerdán tizenöt Miatyánkot, Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet azoknak a fájdalmaknak az emlékezetére imádkoztak, amelyeket a töviskorona okozott Jézus fején. Nagycsütörtökön tizenkét Miatyánkot, Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet azért, hogy Jézust tizenkét tanítványa a legszomorúbb helyzetében hagyta el. Nagypénteken öt Miatyánkot, Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet öt sebének tiszteletére. Negyven Miatyánkot, Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet nagyszombaton annak emlékezetére, hogy Jézus negyven óráig feküdt a sírban. Ugyanennyit húsvét vasárnapján is, hogy feltámadása után még negyven napig maradt tanítványaival és az első hívekkel.