Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
A vízbemerítéssel, leöntéssel történő keresztelés egykor húsvét táján volt. A húsvéti locsolás eredetét ahhoz a legendához is kötik, amikor a Jézus sírját üresen találó asszonyok Jézus feltámadását hirdették, a sírt őrző katonák vízzel locsolva akarták elhallgattatni a feltámadás hírét vivőket.
A locsolkodás, öntözés ősi pogány hiedelemben is gyökerezik; a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit a köszöntők  mágikus erotikus jellegű, szövegeiben  fellelhetők. 

Szokások, hagyományok, köszöntők:
 "Emmausz - Húsvét hétfőjén a német népszokást őrző falvak apraja-nagyja kirajzik a szőlőhegyre (Emmauszba mennek), ahol borkóstolással, egymás megvendégelésével, játékkal és mulatozással töltik a délutánt. A hosszú ideig Bólyhoz kötődő hagyományt ma már Baranya több településén újraélesztették. A családok a barátokkal, rokonokkal együtt pinceszerezéssel ünneplik a húsvéthétfőt. Emmausz-járás Bólyban: Az Emmausz-járás hagyománya Nyugat-Európa katolikus németek lakta területeiről származik. Magyarországra, Bólyba, a XVIII. században betelepített németek hozták magukkal. 1796-ban a bólyi jobbágyok szőlő termesztésére megkapták a ma Tukarnak nevezett dombot. Az itt kialakult pincefalu több utcából áll, és mindegyiknek megvan a maga története; a Marienberg elnevezést magukkal hozták előző lakhelyükről, a Hohl területén épültek a legelső pincék, a Seithal környékére egykor a disznókat hajtották ki, neve feltehetően erre utal. A pincesorok között kihagyott területen 1821-ben megépült a kálvária, 1843-ra pedig a kálvária temploma is elkészült. Baumholczer János akkori plébános a húsvéti szertartások egy részét ezen a helyszínen tartotta meg. Az évszázados hagyományoknak megfelelően az ünnep húsvéthétfő délelőttjén szentmisével kezdődik, majd a kora délutáni órákban a pincesoron folytatódik. A települést övező pincefaluban napjainkra mintegy négyszáz pince épült. A tavaszt köszöntő rendezvény helyszíne a pincefalu előtti Kántorrét."
Megjelent: Cirfandli, szárma Emmausz – Bor, gasztronómia, hagyományok Baranyában, Pécs, 2003

A húsvéti piros vagy hímes tojást a locsolás viszonzására adták ajándékba.
Húsvét másodnapján
   Régi szokás szerint,
   Fogadják szívesen 
Az öntöző legényt.
Én még a legénységhez
Igaz, kicsi vagyok,
De azért öntöző legénynek
Mégiscsak felcsapok.
Esztendő ilyenkor 
Megint csak itt vagyok,
Ha a locsolásért
Piros tojást kapok. 
hol a tojás, piros tojás ?
     tarisznyámba várom.